2009. évi L. törvény

a fizetési meghagyásos eljárásról

Az Országgyűlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott pénzköveteléseinek gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések, a Polgári perrendtartás alkalmazása

1. § (1) A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, melyre - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A fizetési meghagyásos eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

(2) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: MOKK rendszere) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.

(3) A fizetési meghagyásos eljárásban a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény szerinti eljárási cselekmények - ha azok megtételének törvényi feltételei fennállnak - a MOKK rendszere útján az eljáró közjegyző nevében automatizáltan is végezhetőek.

2. § A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú.

A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

3. § (1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - fizetési meghagyás útján is érvényesíthető.

(2) Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. 24. és 25. §-a szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy

a) a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím) és

b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) ered.

(3) Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe.

(4) A munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

(5) A (2) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendeletében meghatározott eljárásban vagy választottbírósági eljárásban érvényesítse.

Kizárás

4. § (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.

(2) A MOKK elnöke - az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott ügyelosztás rendjének keretei között - hivatalból ügyel arra, hogy kizárt közjegyző az eljárásban ne vegyen részt.

(3) A közjegyző a MOKK elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) Kizárási ok észlelése esetén a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi.

(5) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, a Pp. 13. § (1) bekezdés e) pontja alá tartozó okot azonban a fél a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyének ismertté válása után csupán akkor érvényesítheti, ha azt a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyéről való tudomásszerzésekor nyomban bejelenti, avagy valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak ezt követően szerzett tudomást és a kizárási okot nyomban bejelentette.

5. § (1) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, és a MOKK elnöke szerint a kizárásnak helye van, a MOKK elnöke intézkedik az eljárásra másik közjegyző kijelöléséről; ilyenkor a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell.

(2) Ha

a) az (1) bekezdésben foglalt esetekben MOKK elnöke szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy

b) a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és kizárásához sem járult hozzá,

a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a MOKK elnöke a kizárási ügyben keletkezett iratokat megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bejelentést az annak elbírálásához szükséges iratokkal együtt a közjegyző küldi meg a bíróságnak; ugyanígy kell eljárni, ha a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi, és a közjegyző a mellőzéséhez nem járult hozzá.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglalt esetekben a bíróság hivatalból is intézkedhet az iratok beszerzése iránt.

(6) Ha a kizárási okot nem maga a közjegyző jelentette be, a nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.

(7) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(8) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi a MOKK elnökének; az eljáró közjegyzőt a MOKK elnöke jelöli ki.

(9) A MOKK elnökének e §-ban szabályozott intézkedései ellen jogorvoslatnak helye nincs.

6. § (1) Az a közjegyző, aki a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, a bejelentésének elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az érintett közjegyző továbbra is eljárhat, de a Pp. 13. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai szerinti kizárási ok esetében a bejelentés elintézéséig a fizetési meghagyást nem bocsáthatja ki; ha ugyanaz a fél ugyanabban az eljárásban a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést ugyanazon közjegyző ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.

(2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közjegyző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban a bíróság pénzbírsággal sújthatja.

7. § (1) A MOKK elnökének a kizárással és másik közjegyző kijelölésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a MOKK elnökhelyettese is gyakorolhatja, illetve teljesítheti.

(2) Ha a kizárási okot a MOKK elnökével, mint a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzővel szemben jelentik be, vagy ha a kizárási okot mind a MOKK elnökével, mind elnökhelyettesével kapcsolatban bejelentettek, a kizárás és másik közjegyző kijelölése ügyében a MOKK székhelye szerint illetékes helyi bíróság jár el.

Illetékesség

8. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes.

(2) Fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének helye nincs.

Ügyelosztás

9. § (1) Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés esetét kivéve a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik.

(2) A papír alapon benyújtott és a szóban előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem folytán indult eljárásban az a közjegyző jár el, akihez a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtották, illetve akinél a kérelmet előterjesztették. A kérelmet a fél a (4) bekezdés alapján mentesített közjegyzőt kivéve bármelyik közjegyzőnél benyújthatja vagy előterjesztheti.

(3) Ha a közjegyzőnél egy héten belül az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottnál több fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtanak be papír alapon, a közjegyző - haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentési lehetőség megnyíltát követő munkanapon előterjesztett - kérelmére a MOKK elnöke (elnökhelyettese) egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára három munkanapon belül más közjegyzőt jelöl ki az eljárás lefolytatása végett. A kérelmeket a kijelölt közjegyző rögzíti a MOKK rendszerén, ebben az esetben a 26. § (1) bekezdésében írt határidő a kérelemnek a kijelölt közjegyzőhöz való érkezésétől számít.

(4) A közjegyző a MOKK elnökétől írásban, az érintett időszakot legalább harminc nappal megelőzően kérheti, hogy az általa megjelölt, legalább ötnapos és évente legfeljebb hatvannapos folyamatos időszakra a fizetési meghagyásos eljárásban a közreműködés alól mentesítse. A MOKK elnöke (elnökhelyettese) a kérelmet csak fontos okból, így különösen az ügyfelek érdekeinek védelme és a MOKK rendszerének folyamatos és biztonságos működtetése érdekében tagadhatja meg. A közjegyző a mentesítés időszakában és az azt megelőző tizenöt napban új ügyet nem kap, a folyamatban lévő ügyekben pedig - szükség esetén - gondoskodnia kell a helyettesítéséről.

(5) A közjegyző a MOKK rendszerében rögzíti a Pp. 13. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozóinak és volt házastársának a nevét. Ha az ügyben a fél vagy képviselőjének neve megegyezik a közjegyző vagy az általa bejelentett személy nevével, az ügyet a MOKK rendszerének alkalmazásával nem lehet a közjegyzőre osztani.

Beadványok

10. § (1) A beadványokat - ha e törvény vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik - egy példányban kell benyújtani. A beadványokat - a beadvány szóban történő előterjesztését kivéve - űrlapon kell benyújtani, ha az igazságügyért felelős miniszter rendelete az adott beadványra űrlapot rendszeresít.

(2) Ha a beadványon a közjegyzői ügyszámot feltüntetik, azon az eljáró közjegyző feltüntetése nem szükséges.

(3) A költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem, részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggő beadványok kivételével - ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján az igazságügyért felelős miniszter rendeletében másként nem rendelkezik - a beadványokhoz mellékleteket csatolni nem lehet.

(4) A beadványhoz meghatalmazás nem csatolható; azt vagy magára a beadványra kell rávezetni, vagy a beadványnak tartalmaznia kell a meghatalmazott azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik. A fél a nem jogi képviselőnek adott meghatalmazást a közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.

11. § (1) Az elektronikus úton beadványt kizárólag erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani, és a beadványt

a) minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.

b)

(2) Elektronikus úton beadványt - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója

a) a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel látja el vagy

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legalább közepes vagy magas biztonsági szinten történő azonosítás mellett az ügyfélkapuján belépve a MOKK rendszerébe beviszi.

(3) A jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy fél beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papír alapú mellékletet csatol.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerint, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ügyfélkapun magas biztonsági szinten történő azonosítás mellett belépve kell benyújtani

a) a jogi képviselő által képviselt félnek és a jogi személynek a beadványát,

b) a fizetési meghagyásos eljárás irataiba való betekintés iránti kérelmet, ha az egynél több ügy irataiba történő betekintésre irányul.

(5) Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e §-ban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.

12. § (1) Az elektronikus úton benyújtani kívánt beadvány hiányosságairól a MOKK rendszere tájékoztatja az előterjesztőjét; a beadvány adatainak a MOKK rendszerébe történő bevitelére akkor kerül sor, ha az előterjesztő a hiányokat pótolja.

(2) A beadvány adatainak beviteléről annak benyújtója a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton automatikusan visszaigazolást kap. A visszaigazolás a beadvány tartalmi elemeit, az adatbevitel időpontját, az ügyszámot, az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint ha a díj - díjköteles beadvány esetén - megfizetésre került, a díj megfizetéséről szóló igazolást tartalmazza. Díjköteles beadvány beérkezési idejének az ügyintézési határidő számítása szempontjából azt a napot kell tekinteni, amikor a díjat a MOKK pénzforgalmi számláján jóváírták.

13. § (1) A papír alapú beadvány az eljáró közjegyzőnél nyújtható be. Ha a fél beadványát nem az eljáró közjegyzőnél nyújtotta be, az a közjegyző, akihez a beadványt benyújtották, haladéktalanul megküldi a beadványt az eljáró közjegyzőnek.

(2) Az eljáró közjegyző a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. Hiánypótlási felhívás esetén a kérelmet nem kell visszaadni a félnek.

(3) Az 5. § és a 9. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a kijelölt közjegyzőnek a beadvány adatait a kérelem megérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 munkanapon belül kell rögzítenie a MOKK rendszerében.

14. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogi képviselő által nem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.

(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait az a közjegyző, akinél azt előterjesztették, az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti a MOKK rendszerében, és erről igazolást ad; az igazolásra a Pp.-nek (115-118. §) a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha az ügyben nem az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet előterjesztik, a kérelemnek az eljáró közjegyző részére történő megküldésére a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történő rögzítésével kerül sor. Ha a beadvány adatait nem az eljáró közjegyző rögzíti a MOKK rendszerén, az eljáró közjegyzőre vonatkozó ügyintézési határidő a beadvány adatainak a MOKK rendszerében történő rögzítésével kezdődik meg.

(3) Ha a fél a hiányok pótlását a figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a beadványt a MOKK rendszerében hiányosan is rögzíteni kell, a közjegyző pedig a MOKK rendszerén keresztül írásban hiánypótlási felhívást intéz a félhez. Igazolást ebben az esetben csak akkor kell adni, ha a hiánypótlási felhívást nem a kérelem előterjesztésekor adja át a közjegyző.

(4) A hiányok pótlására vonatkozó felhívást a kérelem adatait rögzítő közjegyző akkor is kibocsáthatja, ha az ügyben nem ő jár el.

(5) A beadvány szóbeli előterjesztéséről - kivéve a fél költségkedvezmény iránti kérelmét - külön jegyzőkönyvet készíteni nem kell.

Kézbesítés

15. § (1) A belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles belföldi idézési című kézbesítési megbízottat megjelölni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani, és az erről rendelkező végzést a jogosult részére hirdetmény útján kell kézbesíteni.

(3) Ha a kézbesítési megbízott megjelölésének kötelezettségét eredményező, az (1) bekezdésben foglalt körülmények az eljárásnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztését követő szakaszában állnak be, és a jogosult kézbesítési megbízottat nem jelölt meg, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a jogosult külön felhívásának nincs helye, az iratot ilyen esetben hirdetmény útján kell a jogosultnak kézbesíteni.

(4) Az iratot hiánypótlás elrendelése vagy a jogosult külön felhívása nélkül hirdetmény útján kell kézbesíteni akkor is, ha a kézbesítési megbízottnak az iratok ténylegesen kézbesíthetők nem voltak.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések az eljárás perré alakulása esetén nem érintik a bíróságnak a Pp. 100/A. §-ában meghatározott feladatait.

(6) Hirdetményi kézbesítés esetén a közjegyző a MOKK honlapján a címzett nevét, utolsó ismert idézési címét, a hirdetményi úton kézbesítendő irat megnevezését, az ügyszámot és a hirdetmény közzétételének napját tartalmazó hirdetményt azzal a felhívással teszi közzé, hogy a kézbesítendő iratot a címzett bármelyik közjegyzőnél megtekintheti. Ha az iratot a címzett a hirdetmény közzétételétől számított tizenöt napon belül megtekinti, a megtekintés napján, minden más esetben a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell az iratot kézbesítettnek tekinteni.

16. § (1) A fizetési meghagyás kézbesítésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp.-nek a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a fizetési meghagyás alapján a végrehajtás még nem indult meg, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a Pp. 99/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjeszthető elő. A fizetési meghagyás a kötelezettnek hirdetmény útján nem kézbesíthető. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint más beadványt kézbesíteni nem kell, annak adatait a fizetési meghagyás, illetve a kérelem alapján hozott egyéb végzés, értesítés tartalmazza.

(2) A jelenlévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint a (3) bekezdésben és az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetek kivételével az iratokat a MOKK rendszerén keresztül, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni, az így kézbesítendő papír alapú iratokat a MOKK rendszere központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre. A MOKK rendszerén keresztül kézbesített iratok kézbesítésének költsége a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek részét képezi.

(3) Ha a jogosult ezt a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében kéri, a fizetési meghagyást kizárólag a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni, a 32. és 33. § rendelkezéseit pedig nem lehet alkalmazni. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére előlegezni kell, és azt a MOKK a végrehajtónak átutalja. Az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.

(4)

(5)

Egyéb általános szabályok

17. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban beavatkozásnak és - a jogutódlás esetét kivéve - perbehívásnak, illetve perbevonásnak nincs helye.

(2) A fizetési meghagyásos eljárásban a Pp. határidők számításáról rendelkező 104/A. § (1) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem és az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint az elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést a kérelmet előterjesztő félen kívüli feleknek megküldeni nem kell. Az elutasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet. Ha a jogosult az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére külön jogszabályban meghatározott határidő elmulasztása miatt terjeszt elő igazolási kérelmet, az erről döntő jogerős végzés a perben eljáró bíróságot nem köti.

18. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban a fél meghallgatásának nincs helye, kivéve a beadvány szóbeli előterjesztését, a fél szóbeli tájékoztatását és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges meghallgatást. Egyebekben ahol a Pp. meghallgatást említ, ott ezen a fél írásbeli nyilatkoztatását kell érteni.

(2) A fizetési meghagyásos eljárásban szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye.

(3) A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye. Ez a rendelkezés nem akadályozza a költségkedvezmény, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem alaposságának a közjegyző általi megvizsgálását.

(4) Ha e törvény, vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik, a közjegyző a határozatait és más iratait a MOKK rendszerén keresztül állítja elő. A MOKK rendszerén keresztül előállított és központilag kinyomtatott jegyzőkönyv (igazolás), aktanyomat és határozat (értesítés, végrehajtási lap) az eljáró közjegyző nevét, székhelyét és bélyegzőlenyomatának képét tartalmazza; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.

(5) E törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján a közjegyző, illetve a MOKK rendszere által előállított jegyzőkönyv (igazolás), aktanyomat, határozat (értesítés, végrehajtási lap) és az ezekről kiállított hiteles kiadmány közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző vagy a MOKK rendszere által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. A MOKK rendszerén keresztül előállított elektronikus közokiratokat legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem

19. § A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített űrlapon vagy szóban kell előterjeszteni.

20. § (1) A kérelemben fel kell tüntetni:

a) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, idézési címét és eljárásbeli állását;

b) a követelés jogalapját (a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot), valamint a követelésnek és járulékainak összegét;

c) a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját;

d) a követelés beazonosításához szükséges adatokat (számlatartozás esetén a számla kelte és sorszáma stb.);

e) a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet.

(2) Papír alapon benyújtott kérelem esetén a kérelemben fel kell tüntetni az eljáró közjegyző nevét és székhelyét.

(3) A kérelemben megjelölhető a természetes személy kötelezett születési helye és ideje, anyja neve, valamint adóazonosító jele és személyi azonosítója; jogi személy, jogi személyiség nélküli, jogalanyisággal rendelkező szervezet kötelezett nyilvántartási száma és adószáma. Az űrlap tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy ezeknek az adatoknak a megjelölése a követelés későbbi végrehajtását segíti elő.

(4) A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. A Pp. 167. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén azonban a tanú személyi adatait külön lapon sem kell bejelenteni, ebben az esetben a tanú zártan kezelendő adatait a kérelem nem tartalmazza.

(5) A kérelemben megjelölhető perré alakulás esetére a perben illetékes bíróság azokkal az adatokkal együtt, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható.

(6) A kérelemben nyilatkozhat a jogosult arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését kéri. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére előlegezni kell, és azt a végrehajtói kézbesítés esetén a MOKK a végrehajtónak utalja át, egyébként a jogosultnak visszafizeti.

(7) A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a fizetési számlaszámot, amelyen a követelés teljesítését elfogadja.

(8) A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a fizetési számlaszámot, amelyre díjtúlfizetés esetén a különbözet visszautalását várja.

21. § (1) A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében együttesen is előterjeszthető, a Pp. 51. § c) pontját azonban nem lehet alkalmazni. Több kötelezett ellen fennálló követelés esetében az egyes kötelezetteket terhelő összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben ennek tényét kell feltüntetni. E rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni arra az esetre, ha a kérelmet több jogosult terjeszti elő.

(2) Ha a jogosult a papír alapon beadott kérelmet nem az arra rendszeresített űrlapon terjesztette elő, vagy ha a fél az űrlapot nem megfelelően töltötte ki, őt a közjegyző a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történő bevitele után a hiányok pótlására hívja fel.

(3) A kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel.

22. § A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának.

Intézkedések a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján

23. § (1) A közjegyző a kérelmet nyomban, de legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok pótlására felhívni, nincs-e helye az ügy áttételének vagy a kérelem hivatalból történő elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerülnek megtételre a szükséges intézkedések.

(2) Ha nincs szükség hiánypótlásra, nem kell elutasítani a jogi képviselővel eljáró fél kérelmét annak hiányosságai miatt, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, és ennek eredményeként a kérelem alkalmas a fizetési meghagyás kibocsátására, a közjegyző a kötelezett szervezet jogképességének vagy annak megállapítása érdekében, hogy a kötelezett ellen helye van-e fizetési meghagyás kibocsátásának, térítésmentesen:

a) a jogképességgel rendelkező szervezetek elektronikus nyilvántartásába betekinthet, abból adatot igényelhet;

b)

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben elektronikus nyilvántartásban szereplő adatok igénylésére a közjegyző a MOKK rendszerének ilyen, automatizált szolgáltatását veszi igénybe.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseknek az eljárás során szükség esetén bármikor helye van. A Pp. 124. §-a alkalmazásának egyebekben nincs helye.

Elutasítás

24. § (1) A közjegyző a kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha megállapítható, hogy

a) az eljárásra a magyar közjegyző (bíróság) joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt;

b) a jogosult követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, de a Pp. 129. §-ának rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható;

c) a fizetési meghagyás kibocsátásának a 3. § vagy törvény egyéb rendelkezése alapján nincs helye;

d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt közjegyző vagy bíróság előtt fizetési meghagyásos eljárás vagy per már folyamatban van [Pp. 128. §], illetve annak tárgyában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett vagy már jogerős ítéletet hoztak [36. § (1) bekezdés, Pp. 229. §];

e) a félnek nincs perbeli jogképessége (Pp. 48. §);

f) a jogosult a 15. § (1) bekezdése ellenére kézbesítési megbízottat nem jelölt meg, vagy a jogosult a fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítését kéri;

g) a kötelezettnek a meghagyást belföldi címen ismételten nem lehet kézbesíteni, mert meghalt (megszűnt), a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött [(3) bekezdés];

h) a jogosult követelése idő előtti vagy - az elévülés esetét ide nem értve - bírói úton nem érvényesíthető;

i) külön jogszabály az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére határidőt állapít meg,

ia) amely határidő jogvesztő, és ezt a jogosult elmulasztotta,

ib) amely határidő elmulasztása esetén a fél igazolással élhet, és a jogosult ezt a határidőt elmulasztotta, de igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a közjegyző elutasítja;

j) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat vagy elmulasztották az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését;

k) a jogi képviselővel rendelkező fél vagy a jogi személy fél kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn; kivéve ha a jogi képviselővel rendelkező természetes személy fél költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő (50. §); vagy

l) a jogosult a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet (annak a szükséges részét) nem, vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el.

(2) Ha a meghagyást a kötelezettnek halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a kötelezett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy a kézbesítéshez szükséges adatokat harminc napon belül jelentse be.

(3) Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni, és ha az ismét sikertelen, a kérelmet az (1) bekezdés g) pontja alapján el kell utasítani.

(4) Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az (1) bekezdés l) pontja alapján kell elutasítani.

(5) A fizetési meghagyás iránti kérelem elutasítására a Pp. 130. §-ának (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(6)

25. § (1) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek pedig meg kell küldeni. A végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.

(2) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasítják, a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

(3) Ha a jogosult a követelését a (2) bekezdés szerint érvényesíti, ezt a fellebbezési jogáról való lemondásnak, ha pedig már fellebbezést terjesztett elő, de azt még jogerősen nem bírálták el, a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelem beadásához fűződő joghatályok fennmaradnak, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, illetőleg e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelemben hivatkozni kell a kérelmet elutasító végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az elutasító végzést.

A fizetési meghagyás kibocsátása

26. § (1) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hivatalból történő elutasításának vagy az ügy áttételének nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül - papír alapon bocsátja ki. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és kézbesítteti a félnek, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elő.

(2) A határidőbe nem számít bele hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő, valamint a kizárás, az igazolási kérelem és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idő. Ha a kérelem csak a hiányok pótlása után válik alkalmassá a fizetési meghagyás kibocsátására, a fizetési meghagyást a hiányok pótlásának a MOKK rendszerén történő rögzítésétől (elektronikus beadvány esetén a benyújtástól) számított két munkanapon belül kell kibocsátani, ha az ügyintézési határidőből egyébként ennél kevesebb lenne hátra.

(3) Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a fizetési meghagyás a törvény erejénél fogva a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerül kibocsátásra.

(4) A közjegyző előzetes hozzájárulásával a MOKK rendszere útján az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a közjegyző nevében és felelősségére automatikusan kerül kibocsátásra a fizetési meghagyás. E rendelkezést valamennyi, a fizetési meghagyásos eljárás során meghozandó határozatra alkalmazni lehet, a költségkedvezmények, az igazolási kérelem, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem tárgyában döntő határozat kivételével.

(5) A fizetési meghagyást a kérelemtől eltérően nem lehet kibocsátani.

27. § (1) A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:

a) az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot;

b) a feleknek és képviselőiknek nevét és idézési címét;

c) a követelés jogalapját, a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját, valamint a követelés összegét és a követelés járulékainak összegét vagy mértékét;

d) a jogosult által a 20. § (3)-(7) bekezdése alapján megjelölt adatokat;

e) azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg;

f) azt a tájékoztatást, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent;

g) azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett - ha a követelést alaptalannak tartja - a meghagyás ellen a 28. §, illetve - ha azt e törvény nem zárja ki - a 32. § szerint ellentmondással élhet;

h) azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik.

(2) A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni.

(3) A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének (Pp. 128. §).

Ellentmondás

28. § (1) A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet.

(2) Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik.

(3) Ha több kötelezett ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében a kötelezettek egyike terjeszt elő ellentmondást, ennek hatályára a Pp. 52. és 53. §-a megfelelően irányadó.

(4) Az ellentmondásra nyitva álló határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelem tárgyában az ügyben eljáró közjegyző dönt.

29. § (1) Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kéri; ilyen kérelem előterjesztésére az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség.

(2) A közjegyző a kötelezett részére, indokolt kérelme alapján, kivételesen fizetésre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A közjegyző a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a feleknek az ügy vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszeműségét is. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.

(3) A közjegyző a kérelemről történő értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy 8 napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a kérelemben foglaltakra. Ha a jogosult a határidőt elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy a jogosult a kötelezett kérelmének teljesítését nem ellenzi; a kérelem alaposságát ettől függetlenül meg kell vizsgálni.

(4) Nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának a kijavításra irányuló kérelem.

30. § (1) Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a követelés fennállásáról. A kötelezettnek - ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre - az ellentmondásban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját.

(2) Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző az eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor a közjegyző a 38. § rendelkezései szerint jár el. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, a bíróság a tárgyalást csak erre a követelésre tűzi ki.

31. § (1) Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítette; ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. A kötelezettnek - ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre - a nyilatkozatban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját.

(2) A közjegyző a kötelezett nyilatkozatának beérkezését követően e nyilatkozatról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző a jogerősítési záradékban feltünteti, hogy a követelés - vagy annak a nyilatkozattal, illetve az elismeréssel érintett része - tárgyában végrehajtásnak nincs helye.

32. § (1) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 99. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet.

(2) Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a jogosultnak megfizetni, illetve közjegyzői bizalmi őrzésbe vagy bírói letétbe helyezni vagy a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél szükség esetén okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve, ha a kézbesítési vélelmet megdönti.

33. § Ha a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó iratot a Vht. 31/D. §-a alapján végrehajtói kézbesítés útján kézbesítették, a 32. § bekezdés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.

Megszüntetés

34. § (1) A közjegyző a meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítése után, de annak jogerőre emelkedése, ellentmondás esetén pedig az ügynek a bírósághoz való megküldése előtt az eljárást megszünteti

a) ha a kérelmet már a 24. § (1) bekezdésének a)-i) pontja alapján hivatalból el kellett volna utasítani;

b) ha a jogosult kérelmétől elállt;

c) ha a felek az eljárás megszüntetését közösen kérték;

d) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha megállapítható, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja;

e) a másik fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja;

f) a 30. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) A közjegyző az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az eljárást annak bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles.

(3) A jogosult a kérelmétől a kötelezett hozzájárulása nélkül is elállhat, a kötelezett ebben az esetben költségekre nem tarthat igényt.

(4) Az eljárás megszüntetésével a meghagyás hatályát veszti. Az eljárást megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.

(5) Az eljárás megszüntetése esetén a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

(6) Ha a jogosult a követelését az (5) bekezdés szerint érvényesíti, ezt a fellebbezési jogáról való lemondásnak, ha pedig már fellebbezést terjesztett elő, de azt még jogerősen nem bírálták el, a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelem beadásának és a meghagyás kötelezettnek történő kézbesítésének a jogi hatályai fennmaradnak, ha az újabb fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a jogosult benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, vagy e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelemben hivatkozni kell az eljárást megszüntető végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az eljárást megszüntető végzést.

35. § (1) A közjegyző olyan határozata ellen, amely az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet elutasítja, külön fellebbezésnek helye nincs.

(2) Ha az eljárás megszüntetését a kötelezett vagy a kötelezett is kérte, és a közjegyző e kérelemnek a felek nyilatkoztatása nélkül nem ad helyt, a kérelmet külön végzés hozatala nélkül ellentmondásnak kell tekinteni, és a 37., valamint a 38. § szerint kell eljárni.

Jogerő

36. § (1) Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

(2) Ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással nem támadja meg, a közjegyző a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.

(3) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 99. §-ának (2) bekezdése alapján kell a részére kézbesítettnek tekinteni, a közjegyző - feltéve, ha annak alkalmazása nem kizárt - tájékoztatja a jogosultat a 32. §-ban foglaltakról, ha pedig erre az esetre a jogosult a meghagyás Vht. 31/D. §-a szerinti kézbesítését kérte, a meghagyást megküldi a kézbesítés díját pedig kiutalja a végrehajtónak.

(4) Ha a jogerős fizetési meghagyást a 32. vagy a 33. § rendelkezései alapján, az ott meghatározott határidőn belül ellentmondással megtámadják, a meghagyás hatályát veszti, feltéve ha az ellentmondást a közjegyző hivatalból nem utasítja el, vagy e §-ok alkalmazását e törvény nem zárja ki.

(5) Ha az ellentmondás elkésett, vagy nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik, a közjegyző azt hivatalból elutasítja.

Perré alakulás

37. § (1) A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás - az ellentmondással érintett részben - perré alakul át.

(2) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést az ellentmondás beérkezésétől számított nyolc napon belül kézbesíti a jogosultnak. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, az értesítés a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerül kézbesítésre a jogosultnak. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a 30. és 31. §-ban meghatározott esetekben is.

(3) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon a peres eljárás illetékét rója le és

a) az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő és bizonyítékait terjessze elő,

b) a Pp. XXVI. Fejezete szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben a keresetlevelet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elektronikusan terjessze elő.

(4) A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy az abban foglaltak elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti. Ha a jogosult a kérelemben a Pp. 167. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával jelölt meg tanút, az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg a közjegyző arra is felhívja a jogosultat, hogy a tanú nevét és idézhető címét - amennyiben az szükséges, egyéb személyi adatait - az ott meghatározott módon a bíróságnak jelentse be. A bírósághoz intézett beadványban a fizetési meghagyásos eljárásban kapott ügyszámra hivatkozni kell.

(5) Ha a 30. § alkalmazásának helye van, az ott meghatározott felhívást az ellentmondásról szóló értesítéssel és a (3) bekezdés szerinti felhívással egyidejűleg kell kézbesíteni a jogosultnak; egyúttal figyelmeztetni kell a jogosultat, hogy a (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak csak akkor tegyen eleget, ha a kötelezett állítását vitatja.

38. § (1) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítésnek a jogosult részére történő kézbesítését követően a fizetési meghagyásos eljárás MOKK rendszerében rögzített iratainak, a MOKK rendszerén keresztül kinyomtatott példányát (a továbbiakban: aktanyomat) megküldi a fizetési meghagyás iránti kérelemben a jogosult által megjelölt bíróságnak.

(2) A 30. § alkalmazása esetén a jogosultnak a kötelezett állítását vitató nyilatkozata beérkezését követően kell megküldeni az aktanyomatot a bíróságnak.

(3) Ha a jogosult nem jelölt meg bíróságot, akkor a közjegyző a hatáskörrel és a Pp. 29., 30. és 40. §-a szerint illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg az aktanyomatot.

(4) Az aktanyomat tartalmazza a fizetési meghagyásos eljárás iratanyagának tartalmát, valamint az eljáró közjegyző nevét, székhelyét és bélyegzőlenyomatának képét; az a közjegyző aláírása nélkül is hiteles. Ha a bíróság annak technikai feltételeit biztosítja, az aktanyomatot elektronikus úton is meg lehet küldeni a bíróság részére.

Egyéb perorvoslatok

39. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban hozott azon végzések ellen, melyek ellen a Pp. a fellebbezést megengedi, fellebbezésnek van helye, ha a fellebbezést törvény ki nem zárja.

(2) Ha a fellebbezéshez a fél mellékletet csatol, azt kizárólag papír alapon az ügyben eljáró közjegyzőnél nyújthatja be.

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei bíróság a Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai szerint nemperes eljárásban bírálja el.

(4) A közjegyző az iratok felterjesztése helyett aktanyomatot küldhet a bíróságnak a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokról. Az aktanyomatra 38. § (4) bekezdésének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A másodfokú határozatot a megyei bíróság kézbesíti a feleknek, az iratokat pedig határozat egy példányával együtt megküldi a közjegyzőnek vagy a MOKK rendszerének elektronikusan.

(6) A fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye.

40. § (1) A jogerős fizetési meghagyás ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik - ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.

(2) Perújítási kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az aktanyomatot a közjegyzőtől papír alapon vagy a MOKK rendszeréből elektronikus úton.

41. § A jogerős fizetési meghagyás ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő díjak

42. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásért a MOKK részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - e törvényben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni.

(2) A MOKK részére megfizetett eljárási díj összegének legfeljebb felét a MOKK a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén felosztja. A fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja.

(3) Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolatot kiadó közjegyzőnek az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott díjat (a továbbiakban: másolati díj) kell fizetni; a Pp. 119. §-ának (5) bekezdését azonban megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az e törvényben meghatározott eljárási díj és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj az eljárási költség részét képezik. Az eljárási költség viselésére a Pp. perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, ha e törvény másként nem rendelkezik. A Pp. 80. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni.

43. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban - a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve - illetéket nem kell fizetni.

(2) A külön törvényben meghatározott illetéket kell fizetni

a) a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása, valamint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása, továbbá az eljárás megszüntetése okán történő perindítás esetén a peres eljárásban,

b) a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban,

c) a jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási eljárásban.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a peres eljárás illetékébe az eljárási díj - esetleges kedvezményekkel csökkentett - összegét be kell számítani. Ha azonban a pert a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás megszüntetése után indítják meg, az eljárási díjat csak akkor lehet az illetékbe beszámítani, ha a felperes a keresetlevelet az elutasító, illetve a megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja.

(4) A (2) bekezdés a) és c) pontjának alkalmazása esetén az eljárási díj és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj a perköltség részét képezi.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a fellebbezést elektronikusan terjesztik elő, az illetéket elektronikus úton kell megfizetni.

(6) Az illeték megfizetésének megtörténtét a bíróság ellenőrzi.

44. § (1) Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap).

(2) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.

45. § (1) A díjalap után az eljárási díj mértéke:

a) - ha a (2) bekezdésből más nem következik - az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint;

b) a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

c) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

(2) Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van.

46. § (1) Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az eljárási díj megfizetéséről utólag kell határozni; az utóbbi esetben az eljárási díjat az viseli, akit a közjegyző, illetve a bíróság erre kötelez. A részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás engedélyezése iránti eljárás díját a kötelezett a kérelem előterjesztéskor köteles megfizetni; a díjat a kérelmező viseli. A kérelem elektronikus úton történő benyújtása vagy szóbeli előterjesztése esetén a kérelem mindaddig nem rögzíthető a MOKK rendszerén, amíg annak előterjesztője díjfizetési kötelezettségének eleget nem tett.

(2) Több díjfizetésre kötelezett fél esetén a felek egyetemlegesen kötelesek az eljárási díjat megfizetni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a felek - az egymás közötti viszonyukban - az eljárási díjat érdekeltségük arányában osszák meg. E rendelkezéseket az eljárási költség viselésére is megfelelően alkalmazni kell. Ha azonban az eljárási díjat és az eljárás költségeit a kötelezettek viselik, rájuk a Pp. költségviselési szabályait kell alkalmazni.

(3) Az eljárási díjat

a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással,

b) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem papír alapon, postai úton történő beadása esetén postai készpénz-átutalási megbízással (a befizetés tényét igazoló szelvényt a kérelemhez mellékelni kell), vagy

c) az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon

kell megfizetni.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott fizetési mód alkalmazását kötelezővé teheti.

(5) Ha a fél az általa fizetendő eljárási díjnál többet fizetett meg, a különbözetet részére a MOKK visszautalja vagy kiutalja.

A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények

47. § (1) Nem kötelezhető díj eljárás megindításakor történő megfizetésére (előlegezésére) az, aki az e törvény szerinti személyes költségkedvezményt élvez.

(2) Nem részesíthető sem a 48. §-ban meghatározott személyes, sem a 49. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott tárgyi költségkedvezményben az a fél, aki az eljárást megelőzően a MOKK-kal szemben díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

48. § (1) Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségfeljegyzési jog illeti meg (személyes költségfeljegyzési jog).

(2) Költségfeljegyzési joga alapján a fél részben vagy egészben mentes az eljárási díj előlegezése, valamint a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékének viselése alól.

(3) A személyes költségfeljegyzési jogra a Pp. 85. §-át és 86. §-ának (1)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, a Pp. 84-92. §-át egyebekben nem lehet alkalmazni.

49. § (1) Másolati díj alól mentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a közjegyző által készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat.

(2) Eljárási díj mentes a határozat kijavítása és kiegészítése iránti kérelem.

(3) Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 10%-a, de legalább 2000 forint - kettőnél több jogosult esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány jogosult van -, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől a meghagyás kibocsátása előtt eláll.

(4) Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 50%-a, de legalább 5000 forint - ötnél több fél esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van -, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás megszüntetése után az e tárgyban hozott végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül ismételten nyújtja be.

50. § (1) A 48. § szerinti költségkedvezmény (e §-ban a továbbiakban: költségkedvezmény) esetén a díj megfizetéséről és viseléséről a közjegyző a fizetési meghagyásban, illetőleg az eljárást befejező határozatában rendelkezik, a fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán történő perré alakulása esetén pedig a bíróság kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a MOKK részére való megfizetésére. A költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

(2) A jogosult a költségkedvezmény iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmének előterjesztésével egyidejűleg terjesztheti elő. A kérelmet - ideértve ebben az esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet is - elektronikus úton nem lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.

(3) A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerében történő rögzítését megelőzően dönt a költségkedvezmény iránti kérelemről. A kérelmet részben vagy egészben elutasító végzés ellen a jogosult a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fellebbezhet. A fellebbezést észrevételezésre nem kell megküldeni a kötelezettnek. A felet költségkedvezményben részesítő jogerős végzés a peres eljárásra is hatályos, azonban a perben eljáró bíróság a végzést hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. A közjegyző a 11. § (3) bekezdése alapján elektronikus iratbenyújtásra köteles nem természetes személy jogosult költségkedvezmény iránti kérelmét azzal utasítja el, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a 11. §-ban meghatározott módon terjessze elő.

(4) Ha a közjegyző a jogosult költségkedvezmény iránti kérelmének nem, vagy csak részben ad helyt, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a MOKK rendszerében csak azután lehet rögzíteni, ha a jogosult az eljárási díj megfizetése iránti kötelezettségének eleget tett. Ha a fellebbezés eredményeként a megyei bíróság a jogosult költségkedvezményét kiterjesztette, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az így fizetendő eljárási díj megfizetése után lehet rögzíteni a MOKK rendszerében. Ha a megyei bíróság végzése alapján a jogosult nem köteles az eljárási díj előlegezésére, a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a másodfokú végzés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legfeljebb egy munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében.

(5) Ha a közjegyző a jogosultat költségkedvezményben részesítette, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerén történő rögzítésekor a közjegyző nyilatkozik arról, hogy a jogosultat költségkedvezmény illeti meg, megjelöli annak mértékét és jogcímét; ha a költségkedvezmények tárgyában a másodfokú bíróság döntött, a nyilatkozatban elegendő erre a tényre utalni és a végzés számát feltüntetni. Egyébként a költségkedvezmény tárgyában benyújtott és keletkezett iratokat, eljárási cselekményeket nem kell a MOKK rendszerében rögzíteni. A közjegyző a nyilatkozat tartalmáért és a költségkedvezmény jogosult részére történő biztosításának jogszerűségéért a MOKK-nak anyagi felelősséggel tartozik.

(6) A területi közjegyzői kamara ellenőrizheti a költségkedvezmények tárgyában hozott és első fokon jogerőre emelkedett határozatok jogszerűségét; ha a határozat jogszabálysértő, a közjegyzőt a juttatott kedvezménynek a MOKK részére történő megtérítésére kötelezi. A területi kamara jogerős és végrehajtható határozata alapján a MOKK a közjegyzőt a 42. § (2) bekezdése alapján megillető összegből a jogszerűtlenül juttatott kedvezmény összegét levonja. A területi kamara határozata és a MOKK levonási joga a jogosult már megkapott kedvezményét nem érinti.

(7) A kötelezett a költségkedvezmény iránti kérelmét leghamarabb az ellentmondással egyidejűleg terjesztheti elő, ennek tárgyában a perbíróság dönt.

A fizetési meghagyás végrehajtása

51. § A jogerős fizetési meghagyás alapján a bírósági végrehajtás elrendelésére a Vht.-t az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

52. § (1) A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani. A kérelem benyújtására a 10-13. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) A végrehajtás elrendelése iránti ügyek elosztására a fizetési meghagyásos ügyek elosztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A 15-17. §-t, a 18. § (1) és (3)-(5) bekezdését, a 23. § (1) bekezdését, a 24. § (1) bekezdés j) és k) pontját, valamint a 26. § (1) és (2) bekezdését a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban is alkalmazni kell.

(4) A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített adatai alapján kizárólag végrehajtási lappal, illetve biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel (a továbbiakban együtt: végrehajtási lap) kerül sor.

(5) Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő 10 év után nem terjeszthető elő; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

53. § (1) A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a MOKK rendszerén keresztül elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton, a MOKK és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a fizetési meghagyásnak a 16. § (3) bekezdése alapján történő végrehajtói kézbesítésére.

(3) A Vht.-ban meghatározott iratokat a végrehajtó a MOKK számítógépes rendszerén keresztül, elektronikus úton küldi meg a közjegyzőnek.

54. § (1) A végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztésére a végrehajtási kérelem előterjesztésére, a visszavonásról rendelkező végzés megküldésére pedig a végrehajtási lap megküldésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy végrehajtási lap visszavonása iránti papír alapú kérelmet nem űrlapon kell előterjeszteni.

(2) A jogi személy fél és a jogi képviselővel rendelkező fél a fellebbezését kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a fellebbezéshez mellékletet csatol.

(3) A végrehajtási eljárás során előterjesztett fellebbezés esetén a közjegyző az iratok felterjesztése helyett a MOKK számítógépes rendszerén keresztül előállított aktanyomatot küldhet a bíróságnak a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokról. Az aktanyomatra a 38. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

55. § (1) A végrehajtás elrendeléséért a MOKK részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint (a továbbiakban: végrehajtási díj). A végrehajtási díjat a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

(2) A biztosítási intézkedés elrendeléséért a MOKK részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint. A díjat az intézkedést kérő előlegezi és - ha a Vht. 201. és 201/A. § eltérően nem rendelkezik - az adós viseli. A díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

(3) A végrehajtás, valamint a biztosítási intézkedés elrendeléséért további díj és illeték - ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét - nem számítható fel.

(4) A végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetett díj kétharmadát a MOKK a végrehajtást elrendelő közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén felosztja. A fennmaradó összeg felét a MOKK a működésére fordítja, a fennmaradó összeg másik fele a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát illeti, mely azt a működésére fordítja.

(5) A végrehajtási díjra és a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díjra, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló eljárásra a 44. § (1) bekezdése, a 46-48. §, a 49. § (1) és (2) bekezdése és az 50. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A MOKK rendszere

56. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett papír alapú vagy elektronikus iratok adattartama, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a MOKK rendszerébe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A MOKK rendszerében - a felek eljárási jogainak érvényesülése és az eljárások párhuzamos lefolytatásának megelőzése érdekében - rögzített adatokat a közjegyző és a MOKK kezeli.

(2) A MOKK rendszere biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a MOKK rendszerében kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. Az iratokba való betekintés iránti kérelmet szóban és elektronikus úton lehet előterjeszteni; a szóbeli kérelmet a közjegyző akkor is teljesítheti, ha nem ő jár el. Az iratbetekintés keretében megismert iratokról vélelmezni kell, hogy azok adatai megegyeznek a MOKK rendszerében kezelt iratok adataival.

(3) A MOKK rendszere a közjegyzők számára fenntartott műveletek elvégzését a közjegyző azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A MOKK rendszerében a beadványok adatainak rögzítését - azonosítását követően - a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.

(4) A MOKK őrzi a rendszerében rögzített és keletkezett iratokat, azok adatait. A MOKK a rendszerében kezelt iratokról az irat címzettjének és törvény alapján iratbetekintésre jogosultnak hiteles kiadmányt adhat.

(5) A MOKK rendszere nyomdatechnikailag alkalmas arra, hogy a papír alapú iratokat központilag állítsa elő és készítse elő a kézbesítésre.

(6) A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben keletkezett, a közjegyzőnél vagy a MOKK-nál lévő iratokat - ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is - az eljárás befejezését követő tíz év után selejtezni kell, illetve a MOKK rendszerében kezelt adatokat törölni kell. E határidőn belül kérheti vissza a fél a jogszabály ellenére csatolt mellékleteket. Az eljárás során hozott határozatokat, valamint a MOKK rendszerében rögzített adatokat és a MOKK rendszerével előállított elektronikus okiratokat archiválni nem kell.

57. § (1) A MOKK rendszere naplót készít:

a) a rendszer üzemben tartási idejéről,

b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,

c) a rendszer által automatikusan elvégzett eljárási cselekményekről, az eljárási cselekmény és annak időpontjának feltüntetésével,

d) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról,

e) az iratbetekintés iránti kérelem vagy megkeresés teljesítéséről az iratokba betekintő nevének és címének, az iratbetekintés jogalapjának, időpontjának, az érintett iratnak, valamint az iratbetekintést engedélyező személy nevének feltüntetésével,

f) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.

(3) A napló adatairól megkeresésre annak a bíróságnak, ügyésznek, nyomozóhatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

58. § (1) A MOKK rendszere - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan elérhető.

(2) A MOKK rendszerének működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a MOKK rendszere a közjegyzőket elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó feleket pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.

(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a MOKK rendszerében felmerült üzemzavar akadályozta a MOKK rendszerének működését.

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a MOKK rendszerénél végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, melyek a MOKK rendszere szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó szabályok

59. § (1) Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendeletében (e §-ban a továbbiakban: rendelet) meghatározott európai fizetési meghagyás kibocsátására a közjegyző rendelkezik hatáskörrel. Ha a rendelet eltérően nem rendelkezik, az európai fizetési meghagyásos eljárásra megfelelően alkalmazni kell e törvény szabályait.

(2) A 3. § (2) bekezdésének alkalmazása során fizetési meghagyáson európai fizetési meghagyást is érteni kell. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a 3. § (3) bekezdését nem lehet alkalmazni.

(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kézbesítési megbízottat jelölni nem kell és a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésének nincs helye. Ha az iratokat belföldön kell kézbesíteni, a kézbesítésre e törvény, a Pp., valamint a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, másik tagállamba történő kézbesítés esetén pedig a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamokban történő kézbesítéséről szóló 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

(4) A kérelemnek a rendelet 11. cikke szerint történő elutasítása esetén a jogosult a bíróságnál keresetet indíthat, ebben az esetben a 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az európai fizetési meghagyásos eljárásra e törvény 32. és 33. §-át nem lehet alkalmazni.

(6) Az ellentmondás folytán perré alakuló európai fizetési meghagyásos eljárásban a jogosultat a bíróság hívja föl arra, hogy harminc napon belül a peres eljárás illetékét rója le, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő, és bizonyítékait terjessze elő. A bíróság a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy az abban foglaltak elmulasztása esetében a pert megszünteti. Ha a jogosult a kérelemben a Pp. 167. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával jelölt meg tanút, a bíróság arra is felhívja a jogosultat, hogy a tanú nevét és idézhető címét - amennyiben az szükséges, egyéb személyi adatait - az ott meghatározott módon jelentse be.

(7) Ha a rendelet szabályaiból más nem következik,

a) a rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott felülvizsgálatra a Pp. kézbesítési vélelem megdöntésére,

b) a rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott felülvizsgálatra a Pp. mulasztás igazolására,

c) a rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatra a Pp. perújítás megengedhetőségének vizsgálatára

vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; az a) és b) pontban meghatározott kérdésekben való döntés a közjegyző hatáskörébe tartozik.

(8) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban e törvénynek az eljárási díjra és másolati díjra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(9) Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának magyar közjegyző általi elrendelése iránti eljárásra e törvénynek a végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(10) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokat kizárólag papír alapon írásban az eljáró közjegyzőnél lehet előterjeszteni, e törvénynek a MOKK rendszerére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kizárólag papír alapú beadványok alkalmazhatók; az eljáró közjegyző az iratokat papíron állítja elő, és kézbesítteti a félnek.

(11) Az európai fizetési meghagyásos eljárásért a közjegyző részére külön jogszabály szerint meghatározott módon eljárási díjat kell fizetni; a 42. § (1) és (2) bekezdését, és a 46. § (3)-(5) bekezdését nem lehet alkalmazni. Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért az 55. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott összegű díjat a közjegyző részére külön jogszabály szerint meghatározott módon kell megfizetni, a díj az eljáró közjegyzőt illeti.

Felhatalmazó rendelkezések

60. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a fizetési meghagyásos eljárás és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során az automatikus ügyelosztási rendszer működésének részletes szabályait, továbbá a papír alapú kérelmek esetén a másik közjegyző kijelölését indokolttá tévő fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek számát,

b) a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, a benyújtandó űrlapok példányszámát, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, az elektronikus űrlapok adatait, valamint az űrlapok közzétételének módját,

c) a fizetési meghagyásos eljárás és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli szabályokat,

d) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a másolati díj mértékét, megfizetésének módját és visszatérítésének szabályait,

e) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének és visszatérítésének szabályait,

f) az eljárási díj, a végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díjakból származó bevétel MOKK és közjegyzők közötti felosztásának szabályait, továbbá az egyes közjegyzőket megillető összeg kiszámításának és felosztása módjának szabályait,

g) a költségkedvezmény előfeltételeire, engedélyezésére, megvonására, és a költségek előlegezésére, illetve az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetésére és behajtására vonatkozó szabályokat,

h) az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével a MOKK rendszerének informatikai biztonsági technológiai, szervezeti-szervezési és módszertani követelményeit

rendeletben állapítsa meg.

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

61. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. június 30-án lép hatályba.

(2) A 63. § (3) bekezdése, a 64. § (5) bekezdése, a 70. § (14) bekezdése, a 72. § (1) bekezdés g) pontja, valamint (6) bekezdése, továbbá a 73. § g) pontja 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1-15. §, a 16. § (1)-(3) bekezdése, a 17-36. §, a 37. § (1) és (2) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése, a 38-59. §, a 62. § (2) bekezdése, - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a 62. § (3) bekezdése, a 62. § (6)-(9) bekezdése, a 63. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 65. § (1)-(4), és (6)-(10), valamint (13)-(16) bekezdése, a 72. § (1) bekezdés c) pontja, továbbá a 73. § a)-f) pontja és a 75. § 2010. június 1-jén lép hatályba.

(4) A 37. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a Pp. e törvény 62. § (3) bekezdésével megállapított 315. § (3) bekezdés b) pontja, 318. § (1) bekezdésének b) pontja és 319. § (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 16. § (5) bekezdése, a 64. § (4) bekezdése, a 65. § (5) bekezdése és a 71. § 2011. július 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény rendelkezéseit - a 64. §-ban foglalt rendelkezések kivételével - a hatálybalépésük után indult eljárásokban kell alkalmazni. E törvény fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezéseit a 2010. május 31-ét követően indult fizetési meghagyásos eljárásokban (európai fizetési meghagyásos eljárásokban) kell alkalmazni.

(7) A 62-74. § 2011. július 2-án a hatályát veszti.

(8) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2010. március 31-éig köteles biztosítani a MOKK rendszerének tesztelését a közjegyzők és a MOKK feletti törvényességi felügyeletet ellátó szerv részére, 2010. április 30-áig pedig az interneten is elérhetővé tenni a felhasználók számára a MOKK rendszerének tesztelésre alkalmas változatát. A MOKK rendszerének módosítását célzó, az eljárásban szereplő felek felhasználói jogosultságait érintő program-fejlesztés esetében a MOKK köteles biztosítani a MOKK feletti törvényességi felügyeletet ellátó szervnek a módosított program tesztelését.

Módosuló jogszabályok

62. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

63. § (1)

(2)

(3)

(4)

64. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

65. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

66. §

67. §

68. §

69. §

70. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

71. §

72. § (1) A Kjtv.

a) 24. § (2) és (3) bekezdésében a „területi kamara” szövegrész helyébe „közjegyzői levéltár” szöveg;

b) 24. § (4) bekezdésében „a területi kamara erre kijelölt tagja” szövegrész helyébe „a közjegyzői levéltár alkalmazottja” szöveg;

c) 112. § (1) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „közjegyző” szöveg;

d) 157. §-ában „a Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe a „megyei bíróságtól (Fővárosi Bíróságtól)” szöveg;

e) 166. § (1) bekezdés b) pontjában a „2010. január 1-jét követően jogerősen befejezett” szövegrész helyébe a „2009. január 1-jét követően érkezett” szöveg;

f) 166. § (1) bekezdés c) pontjában a „2008. január 1-jét követően” szövegrész helyébe a „2004. július 1-jét követően” szöveg;

g) 167. § (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke” szöveg;

h) 171. § (1) és (2) bekezdésében a „területi elnökség” szövegrész helyébe „közjegyzői levéltár” szövegrész

lép.

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/J. § (3) bekezdésében „a Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe „a megyei bíróságtól (Fővárosi Bíróságtól)” szöveg lép.

(3) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (4) bekezdésében „a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel,” szövegrész helyébe „a bíróság” szöveg lép.

(4) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (2) bekezdésének c) pontjában „a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel,” szövegrész helyébe „a bíróság” szöveg lép.

(5) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 5. § (7) bekezdésében „a Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe „a bíróságtól” szöveg lép.

(6) Az Itv.

a) 39. § (3) bekezdés a) pontjában a „250 000 forint” szövegrész helyébe a „350 000 forint” szöveg, a „125 000 forint” szövegrész helyett „200 000 forint” szöveg,

b) 39. § (3) bekezdés b) pontjában a „350 000 forint” szövegrész helyébe a „450 000 forint” szöveg, a „175 000 forint” szövegrész helyébe a „250 000 forint”, a „200 000 forint” szövegrész helyébe a „300 000 forint” szöveg, a „120 000 forint” szövegrész helyébe a „170 000 forint” szöveg,

c) 39. § (3) bekezdés c) pontjában a „400 000 forint” szövegrész helyébe a „600 000 forint” szöveg,

d) a 42. § (1) bekezdés a) pontjában a „7000 forint” szövegrész helyébe a „10 000 forint” szöveg,

e) 42. § (1) bekezdés e) pontjában a „3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg, a „150 000 forint” szövegrész helyébe a „200 000 forint” szöveg,

f) 42. § (1) bekezdés f) pontjában a „3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg,

g) 42. § (1) bekezdés g) pontjában a „3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg, a „15 000 forint” szövegrész helyébe a „18 000 forint” szöveg,

h) 42. § (1) bekezdés h) pontjában a „3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg,

i) 46. § (1) bekezdésében a „7000 forint” szövegrész helyébe a „10 000 forint” szöveg,

j) 47. § (1) bekezdésében az „5000 forint” szövegrész helyébe a „7000 forint” szöveg,

k) 47. § (2) bekezdésében a „7000 forint” szövegrész helyébe a „10 000 forint” szöveg,

l) 48. §-ában az „5000 forint” szövegrész helyébe „8000 forint” szöveg

lép.

(7) A Vht. 103. § (3) bekezdésben a „gépjárművek nyilvántartásában” szövegrész helyébe a „járműnyilvántartásban” szöveg, 103. § (4) bekezdésben a „külön jogszabály szerint erre hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóság” szöveg lép.

(8) A Kjnp.

a) 4. § (4) bekezdésében „az ügyintézés helye” szövegrész helyébe „a központi ügyintézés helye” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében a „költségtérítését előlegként fizesse meg” szövegrész helyébe „a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előlegként fizesse meg” szöveg,

c) 21. § (3) bekezdésében az „eljárásban bizonyításnak” szövegrész helyébe az „eljárásban - a szakértő kirendelése tárgyában - bizonyításnak” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „harmadik személynek a 9. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti nyilatkozata” szövegrész helyébe az „a kérelmezőtől eltérő személynek a 9. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti nyilatkozata” szöveg,

d) 25. § (2) bekezdésében a „kérelmező” szövegrész helyébe a „fél” szöveg,

e) 27. § (2) bekezdésében „a szakértő költségeit” szövegrész helyébe „az (1) bekezdés szerinti végzéssel megállapított összeget” szöveg,

f) 31. § (2) bekezdés b) pontjában a „mutassa be a közjegyzőnél” szövegrész helyébe a „mutassa be a közjegyzőnél, vagy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelentse be a közjegyzőnek” szöveg, 31. § (5) bekezdésében „az egyéb érdekeltet” szövegrész helyébe „az eljárásban fellépett egyéb érdekeltet” szöveg,

g) 34. § (1) bekezdésében az „az értékpapírt bemutatják” szövegrész helyébe az „az értékpapírt bemutatják, vagy a magát az értékpapír birtokosaként megjelölő személy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelent be” szöveg

lép.

Hatályukat vesztő és hatályba nem lépő rendelkezések

73. § Hatályát veszti:

a) a Pp. 99. §-a (4) bekezdése első és harmadik mondatában a „(fizetési meghagyás)” szövegrész,

b) a Pp. 270. §-a (3) bekezdésében a „(fizetési meghagyás)” szövegrész,

c) az Itv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja,

d) a Vht. 21. §-a, 22. §-ának c) pontja, 22. §-ának d) pontjában a „közokiratot és” szövegrész,

e) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (2) bekezdésének c) pontjában a „bírósági” szövegrész,

f) a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 4. § (2) bekezdés i) pontjában a „bírósági” szövegrész,

g) a Kjtv. 167. § (3) és (4) bekezdése.

74. § Nem lép hatályba a Pp.-nek a XII. Ppn. 45. §-ával megállapított 314. §-ának (3) bekezdése, 315. §-ának (4) bekezdése és 317. §-ának (2) bekezdése.

Jogharmonizációs záradék

75. § E törvény 59. §-a és 62. §-ának (3) bekezdése az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.